A módszer

Célunk a kistigrisek meghatározása volt, ennek megfelelően korlátoztuk a számításba vett vállalkozásokat: elsődlegesen árbevétel, vagyis méret alapján szűrtünk. A cégek árbevétele az utolsó vizsgált évben legalább 375 millió Ft (1,5 millió euró) volt, de nem haladta meg az 1,1 milliárd Ft-ot (4,5 millió euró). Ezek közül a cégek közül is csak azok kerülhettek fel listánkra, amelyek legalább három lezárt üzleti évvel rendelkeztek, és legalább 75%-ban magyar tulajdonban voltak, valamint a vizsgált időszakban a Coface adatbázisa szerint nem volt ellenük behajtás alatt lévő követelés.
A százas rangsor kialakítása során az alábbi módszertan szerint haladtunk. Először is azt a kérdést kellett megválaszolni: mit is jelent, hogy egy cég dinamikusan növekszik.
1. Az első és legkézenfekvőbb mutató a forgalomnövekedés. Ez azonban önmagában nem nyújt hiteles képet a dinamika egészéről, mert az árbevétel növekedése nem szükségképpen jelent nyereséges működést, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a vállalkozás és eszközállománya a növekedése újabb szintjére lépjen. Ha ugyanakkor a forgalom és az eszközállomány is jelentős mértékben gyarapszik, az már megalapozza a következő évek növekedését is.
2. A második jellemző és a kutatás során is vizsgált tényező tehát a mérlegfőösszeg. Ez mutatja meg ugyanis a cég tényleges méretét: hiszen magában foglalja a vállalkozás eszközállományának értékét is.
3. A harmadik mutatószám a saját vagyon volt. Ennek nem is annyira a mérete, mint inkább a változása volt a mi szempontunkból árulkodó. Ez a vizsgált három év egyikében sem csökkenhetett 3 millió Ft., vagyis a jegyzett tőke akkoriban kötelező mértéke alá.
Első körben tehát a relatív árbevételnövekedést vettük szemügyre, az így felállított rangsor további finomításához és a végső sorrend kialakításához pedig már mindhárom mutatót vizsgáltuk. Így új, összesített mutatószám születetett, amelynek meghatározásához a tárgyév nettó árbevételét elosztottuk a tárgyév saját vagyonának és mérlegfőösszegének szorzatával. Ezt első körben a 2005-ös és 2004-es adatokkal tettük meg, majd ezeket a mutatókat hasonlítottuk össze a 2006–2005-ös évek dinamikus változásával, mégpedig úgy, hogy a 2005-ről 2006-ra történt változások 25%-kal nagyobb súllyal estek latba. Minél frissebbek ugyanis az adatok, annál hitelesebb a cég belőlük kirajzolódó képe.
Így alakult ki tehát a 100 legdinamikusabban fejlődő magyar kis- és középvállalkozás sorrendje.